A márkát ma főleg autóiról ismerhetjük, pedig a BMW számára kezdetben ez az ágazat csak az egyik pillért jelentette a repülőgép-motorok és a motorkerékpárok gyártása mellett.

A BMW története végigkíséri a modern közlekedés fejlődésének históriáját, és a kék-fehér logó immár közel egy évszázada jelképezi a precizitásáról, minőségéről és innovatív megoldásairól ismert bajor márkát.

A cég története 1917-ben kezdődött, amikor Max Fritz személyében új főmérnök csatlakozott a repülőmotorok gyártásával foglalkozó Rapp-Motorgyárhoz. Fritz magával hozta álmát, egy olyan repülőmotor terveinek képében, amely minden eddiginél magasabbra képes eljutni. A koncepció sikeresen meg is valósult, és segítségével elérték az addig elképzelhetetlen 9760 méteres magassági rekordot. A gyár 1917. július 17-én változtatta nevét Bayerische Motoren Werke-re, amivel együtt a Rapp fekete sakkfigurás logóját leváltotta a bajor tartomány zászlaja ihlette, mai napig apróbb változásokkal használt kék-fehér logó.

Az első világháború végével a békeszerződések Németországban öt évre megtiltották a Bayerische Motoren Werke egyetlen termékcsoportjának, a repülőgép-motoroknak a gyártását, így szükségessé vált a cég teljes újraszervezése. A BMW mérnökei ekkor az “Illa” elnevezésű repülőgép-motorból kifejlesztették az M 4 A 12 “Bayern” elnevezésű erőforrást, amely már képes volt teherautók, hajók és traktorok meghajtására.

Ezzel egy időben a cég új üzleti lehetőségek után nézett és a ’20-as évek elején az akkori vezetőség a motorkerékpárok fejlesztése mellett tette le a voksát, így a BMW 1922-ben az R32-es modellel hivatalosan is belépett a motorkerékpár-gyártók sorába. Az R32 egyike volt kora legmodernebb motorkerékpárjainak, és a cég ehhez a modellhez kapcsolódóan jelentette meg első sajtóhirdetését is, amit számos egyéb, a kor neves reklámművészei által tervezett színes alkotás követett.

A motorkerékpárok sikereinek köszönhetően a BMW a további piacbővítés mellett döntött, és 1928-ban megvásárolta az Eisenach Járműgyárat, így megkezdhette máig legnépszerűbb tevékenységét, az autógyártást. A felvásárlás után egy évvel el is kezdődött az BMW első autójának, a BMW 3/15 PS-nek a gyártása, amelyet négy évvel később az akkoriban korszerűnek számító, 20 lóerős benzinmotorjáról elnevezett, 3/20 PS követett. Ezeket az autókat még az Eisenach által birtokolt brit Austin licensz alapján gyártották. Az első teljesen egyedi fejlesztésű autó az 1933-ban bemutatott, legendás BMW 303 volt, 1,2 literes, 30 lóerős benzinmotorjával. Ekkor azonban a II. világháború közeledtével ismét előtérbe került a repülőgépalkatrész-gyártás, ami némileg gátat szabott az autók és motorok fejlesztési iramának.

A világháború évei alatt a BMW szinte kizárólag repülőmotorok, katonai oldalkocsis motorkerékpárok és terepjárók gyártására koncentrált. Az ebben az időszakban keletkezett hirdetéseken is érezhető a komoly, katonás stílus. A háború végét követően az Eisenach gyár szovjet érdekszférába került – majd később államosították -, a müncheni törzsgyár pedig majdnem teljesen megsemmisült, ami jelentősen visszavetette a bajor gyártó fejlődését.

Mivel Münchenben eddig nem gyártottak autókat, ezért a gyár a háborút követő éveket motorkerékpárok és edények gyártásával vészelte át. A világháború után gyártott első autótípus a BMW 501 elnevezésű luxusjármű volt, ami azonban magas gyártási költségei miatt nem lehetett sikeres. Ezt követte 1955-ben a BMW Isetta elnevezésű forradalmi kisautó, amely 13 lóerős, egyhengeres motorjával és rendkívül alacsony árával olyanoknak is lehetővé tette a vásárlást, akik számára eddig egy autó csak álom volt. Az olasz ISO autógyártól vásárolt licensz alapján készült buborékautóból összesen több mint 130.000 darabot sikerült értékesíteni, azonban ez a forgalom is éppen csak megmentette a bajor gyártót önállóságának elvesztésétől.

Az 1950-es évek végén a BMW kínálatát a luxus (BMW 501) és az alsókategóriás (BMW Isetta) típusok alkották, hiányzott azonban a középkategóriás modell, amire a ’60-as évek első felében bemutatott 1500-as, 1800-as és 2000-es típusok kínáltak megoldást. A vállalat anyagi helyzete 1966-ban stabilizálódott véglegesen a rendkívül sikeres ’02-es sorozatnak köszönhetően, ami mind a vásárlók, mind a sajtó elismerését kivívta magának.

A BMW márka történetének egyik kulcsfigurája Eberhard von Kuenheim volt, aki 1970 és 1993 között töltötte be a BMW igazgatótanácsának elnöki posztját. Ezalatt az időszak alatt a cég forgalma tizennyolcszorosára nőtt, az autógyártás a négyszeresére, a motorkerékpár-gyártás a háromszorosára, az alkalmazottak száma 23.000-ről 71.000-re bővült. Új telephelyek létesültek Németországban, Ausztriában, Dél-Afrikában és az Egyesült Államokban. Ebben az időszakban, 1973-ben kezdték el építeni a gyártó emblematikus székházát, a müncheni “Négyhenger”-t, 1985-ben pedig megkezdte működését a BMW kutatási és fejlesztési központja, a FIZ. Ekkor alakultak ki a gyártó ma is ismert termékpalettájának alapjai, a 3-as, az 5-ös és a 7-es sorozat képében, valamint megalakult a sportos modellek fejlesztésére szakosodott M GmbH is, amiknek köszönhetően a gyártó a korábbiaknál jóval szélesebb célközönséget szólítathatott meg autóival.

Szintén ekkortájt kezdett a bajor vállalatnál dolgozni az egyik legelismertebb magyar mérnök is, a később “dízelpápának” is becézett Dr. Anisits Ferenc. A szakember 1980-tól vezette a gyártó dízelrészlegét, és munkássága tette lehetővé, hogy a dízelmotorok széles körűen elterjedjenek a tehergépjárművek után a személyautókban, sőt a sportkocsikban is. Motorjait több alkalommal jutalmazták az “Év Motorja” díjjal, ő pedig 1995-ben megkapta Európa legrangosabb innovációs elismerését, az Ernst Blickle Alapítvány díját.

A BMW 1994-ben felvásárolta a brit Rover csoportot (Rover, Mini, MG, Land Rover), ám a négy márkából három nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így a gyártó 2000-ben eladta a Rover-t, az MG-t és a Land Rovert, megtartotta viszont a Minit. A legendás angol kisautó 2001-ben kelt új életre immár MINI néven és azóta is nagy sikerrel szerepel a piacokon, sőt jelentős rajongótábort is tudhat maga mögött. A BMW csoport 2002-ben nyerte el mai felépítését, amikor a gyártó megszerezte a Rolls-Royce márkanevet, és bemutatta Phantom néven forgalmazott luxusautóját.

A gyártó története során számos új szegmenst nyitott a prémium kategóriás autók és motorok között, mint például az SUV kategóriát megalapító BMW X5 vagy az éppen harmincadik születésnapját ünneplő túraenduró, a BMW GS sorozat.

A márka fejlesztési stratégiája 2007 óta a BMW EfficientDynamics koncepció jegyében alakul, amelynek célja, hogy az autók fogyasztását és károsanyag-kibocsátását úgy csökkentse, hogy közben azok teljesítménye nő. Ennek érdekében rövidtávon a belső égésű motorok tökéletesítését, majd a hibridek fejlesztését, hosszútávon pedig a teljesen emisszió mentes közlekedés megvalósítását tűzte céljául a német gyártó. A BMW volt az első autógyártó, amely szériagyártásra kész hidrogén-meghajtású autót fejlesztett ki a Hydrogen 7 képében, és első hibrid járművei, a BMW ActiveHybrid X6 és 7-es már megvásárolhatók.

A BMW csoport ma a világ egyik vezető prémium autó- és motorgyártója, amely évente közel másfél millió járművet értékesít világszerte. A BMW márka a Millward Brown legfrissebb BrandZ Top 100-as listája szerint a világ legértékesebb autómárkája, és becsült értéke megközelíti a 22 milliárd amerikai dollárt. A cégcsoport világszinten mintegy 110.000 alkalmazottat foglalkoztat, és termékeit minden országban forgalmazzák.

A BMW világszerte jelentős szereplője az autósportnak, a golfnak és a vitorlázásnak, illetve támogatója a művészeteknek. A vállalat egyedülálló gyűjteményének, a BMW Art Car sorozatnak állandó kiállítása Münchenben tekinthető meg: a program keretében a gyártó immár 35 éve bízza híres kortárs festők keze munkájára modelljeit, hogy azok egyedülálló műalkotásokat hozzanak létre belőlük.