Alapvető probléma sok esetben, hogy a grafikai programban  megtervezett kreatív alkotásunk színhelyesen mutasson a webes felületen és a képnéző programban, valamint, ha nyomtatásba kerül, a lehető legjobban megközelítse a monitoron készített és látott változatot a színek megjelenését tekintve.
Mikor használnak RGB-t, mikor CMYK-t? És mi az a Pantone színskála?

Mind az RGB, mind a CMYK színpalettát jelölő betűkódok. Az RGB egy bizonyos színt három összetevőre, alkotóra oszt fel – az így létrejött szín kódját az egyes alapelemek kódja szerint tárolja. Ez a 3 összetevő a piros ( R mint RED), a zöld (G mint GREEN) és a kék (B mint BLUE). Ez a három alkotó egy 0-255-ig terjedő számmal van jelölve, ami az adott árnyalatukat határozza meg – így jön létre a piros, a zöld és a kék által egy bizonyos szín. Példának okáért, így a piros szín RGB kódja 255,0,0; a zöld a 0,255,0 számsorral azonosítható be, a kéket pedig a 0,0,255 számsor jelenti. Napjainkban a számítógépen megjeleníthető képek, videók élethű megjelenítéséhez tökéletesen elegendő a képpontok RGB színkódban való megjelenítése.

Sajnos a nyomtatók nem képesek az RGB tartományt teljes egészében kinyomtatni, ennek okán megalkottak egy olyan színtartományt, ami az RGB színpalettának egy kisebb részhalmaza – ez a CMYK paletta.
A CMYK betűsor szintén a színek rövidítését jelöli. Ezek pont a nyomtatókban megtalálható alapszíneket jelölik: C mint Cyan (Cián), M mint Magenta, Y mint Yellow (sárga), és K mint Key (általában ez a fekete). A Key-t azért használják, mert nyomtatáskor a fekete színt nem lehetne tökéletesen előállítani a másik 3 komponensből, és a megfelelő telítettségű fekete színt így tudják elérni.
A CMYK színskálát tehát a nyomdák miatt hozták létre. Fontos, hogy a CMYK az RGB színskála részhalmazának tekinthető. Tehát minden CMYK szín leírható RGB-ben, de fordítva már ez nem minden színnél igaz. Mivel a CMYK négy komponensben írja le a kép színeit, az RGB pedig csak 3-ban, ezért az az érdekes helyzet áll elő, hogy az RGB-ben tárolt képek általában kisebb területet foglalnak el a gépünkön.

További segítséget nyújthat a pontos színkezelésben a már 1962 óta létező Pantone színskála.A sokszorosító- és nyomdaiparban, valamint a festékgyártásban a Pantone Matching System (1963) színtáblázat foglalja el az egységesített színmeghatározást.  Ez a színskála technikai nyelvre lefordítva egy adott színt jelöl a CMYK színtérben (és mostmár tudjuk, hogy ezzel együtt RGB-ben is)Ez a rendszer közel ezer Pantone számmal kódolt színt különböztet meg. A színminta-etalont tartalmazó négyzeteken kívül szerepel a szín kódszáma, és a színenkénti keverés százaléka a négy nyomdai alapszín (CMYK) sorrendjében. A pantone színeknek az előnye, hogy ha a megrendelő egy bizonyos árnyalatot szeretne kérni akár a világ másik végéről, akkor az a világ minden pontján ugyanazt az árnyalatot fogja jelenteni. A Pantone színskálát a legtöbb grafikai program ismeri.

Forrás: www.design.blog.hu, www.mckay.hu