Sokan nem tudják, hogy hozzáadott tartósítószer és mesterséges aromák nélkül készül.

A világ legismertebb kifejezése az “OK” után. Azon kevés szavak közé tartozik, amelyet a Föld legeldugottabb sarkában is értenek, neve elhangzásakor pedig ugyanarra gondolnak: jéghideg, sötétbarna színű, frissítő, buborékos üdítőital. Nemzedékek nőttek fel rajta, és soha nem ment ki a divatból. Lehet utálni és szeretni, de figyelmen kívül hagyni és elmenni mellette lehetetlen. Örök téma. De vajon mindent tudunk róla? Például azt, hogy egy patikából indult világhódító útjára? Vagy azt, hogy hozzáadott tartósítószer és mesterséges aromák nélkül készül 1886 óta? És azt, hogy 1968. június 17-én jelent meg Magyarországon?

A titok maga a titok

Az üdítőital 1886. május 8-án Atlantában, Georgiában született. Dr. John Pemberton – egy igen elismert orvos és patikus – keverte ki a Coca-Cola szirupot. Ezután egy pohárka kóstolót átvitt az utcában működő Jacob’s patikába, ahol kipróbálták, és rögtön árusítani kezdték poharanként 5 centért. Nem sokkal később – már sosem tudjuk meg, hogy véletlenül-e vagy szándékosan – szénsavval dúsított vizet kevertek a sziruphoz: ekkor és így jött létre az üdítőital, amelynek ízét ma már mindenki ismeri. Pemberton körülbelül 50 dollár értékben adott el szirupot különböző üdítőital kiméréseknek abban az évben. Kezdettől fogva fontosnak tartotta a reklámozást, mivel majdnem mind az 50 dollárt viaszosvászon zászlókra, ingyenes vásárlási utalványokra és néhány szerény újsághirdetésre költötte.

Mint minden elévülhetelen sikernek, a Coca-Cola-nak is a ‘titkos recept’ adja a misztikumát, bár tény, hogy az alapvető összetevők jól ismertek. A termék az összetevők egyedi keverékétől különleges, attól, ahogyan azok összeállnak a Coca-Cola ízzé. A cég több mint 122 éve őrzi a titkos formulát, de annyi publikus, hogy a Coca-Cola 1886 óta nem tartalmaz hozzáadott tartósítószert és mesterséges aromát.

Az út Magyarországig

A bármikor és a bárhol kifejezések mindig fontos szerepet töltöttek be a vállalat életében. Robert Woodruff, aki 1919-ben felvásárolta a céget, rendkívüli hangsúlyt fektetett az üdítőital minősége mellett annak elérhetőségére. A vállalat nemzetközi terjeszkedése még a századfordulón megkezdődött, és két évtized múltán megnyílt az első európai palackozóüzem is. Jelen volt az 1928-as amszterdami Olimpiai Játékokon, majd a II. világháború alatt Woodruff elrendelte, hogy “bármibe is kerüljön a vállalatnak, biztosítani kell, hogy 5 centért minden katona hozzájuthasson az igazi üdítőhöz.” A béke beköszöntével pedig a Coca-Cola az emberek közötti barátság szimbólumává vált, és Európa-szerte is ismert márka lett.

Magyarországon 1968-ban jelent meg. Először az 1967-es BNV-én mutatták be a hazai nagyközönségnek. Az érdeklődés akkora volt az “amerikai fiatalok életérzését” idéző ital iránt, hogy rendőröknek kellett a standot a rohamtól megvédeni. A kíváncsiskodók különféle trükköket találtak ki, hogy minél több Coca-Cola-hoz juthassanak hozzá.

Az első palack 1968. június 17-én hagyta el a Magyar Likőripari Vállalat Kőbányai Likőrgyárát. A Coca-Cola volt az első, a háború után Magyarországon előállított amerikai termék.

A Coca-Cola megjelenésével új iparág született Magyarországon, mely egyidejűleg új, modern technológiák bevezetését és hazai meghonosítását is jelentette a palackozás és általában a csomagolóanyagok előállítása területén. 1991 januárjától Magyarországon nagymértékben liberalizálták az üdítőital behozatalát, ez tette lehetővé, hogy 1991 májusában a Coca-Cola Amatil vegyes vállalatot hozzon létre a budapesti Likőripari Vállalattal. A Coca-Cola magyarországi szervezete 1991-ben kezdte meg tehát beruházását az országban.

Ma a dunaharaszti székhelyű, két palackozó üzemet és tíz regionális elosztóközpontot működtető cég 1400 dolgozót foglalkoztat. Az üdítők előállításához használt nyersanyagok és alapanyagok mintegy kétharmadát belföldi szállítók biztosítják. A vállalat mostanáig 100 milliárd forintot meghaladó összeget fordított magyarországi gyártókapacitásának kialakítására és fejlesztésére.