Nem kevesebbet mondhat el magáról az Audi, mint hogy neki köszönhetően nem a baloldalon hajtanak az autók Németországban. A márka a magyarok szívébe is belopta magát, amikor gyártótelephelyének Győrt választotta.

Az alapító autóversenyzői szenvedélyének köszönhető, hogy az Audi mára nem Horch néven lett ismert. Történt ugyanis, hogy 2009-ben 100 éves márkát megálmodó August Horch 1899-ben saját céget alapított, amelyet Horch & Cie motorkocsi-gyárnak nevezett el. A német mérnök imádta az autóversenyzést, megbízható, robusztus túrakocsijaival számos különféle túraversenyen vett részt. Ez azonban rengeteg költséggel járt, amely az ekkor már részvénytársaságként működő cég üzleti eredményeinek rovására ment. 1909-ben tehát tulajdonostársai kitették August Horch-t saját vállalatából. Mivel neve ekkor már márkaként első cége számára volt védett, új vállalatát Horch ezúttal családneve latin megfelelőjéről Audinak (jelentése: odahallgat, figyel) keresztelte el.

August Horch új vállalkozásában sem tagadta meg önmagát: a versenyzésre koncentrált. Miután az osztrák alpesi futamok 1911 és 1914 között számos győzelmet hoztak, az Audi mindössze néhány esztendő alatt nemzetközi szinten is ismertté vált, a különösen sikeres Audi Typ C pedig innentől “Alpensiegerként” (“Alpesi győztes”) vonult be a köztudatba. Az Audiwerke AG néhány évvel később, 1921-ben az új Audi Typ K modellel, Németország első balkormányos autójával lepte meg a szakmát. Ezzel az Audi már nemcsak a motor- és futómű-technikára összpontosított, hanem a biztonságnak és a könnyű kezelhetőségnek is egyre nagyobb figyelmet szentelt.

Alpesi győztes

A márka szimbólumává vált négy karika az Audi mögött álló négy vállalat egyesülésével született meg. Az Auto Union AG 1932-es megalakulásakor az Audi, DKW, Horch és Wanderer márkaneveket egyaránt megtartották, azonban az autók hűtőrácsán ott tündökölt a négykarikás embléma. A konszernen belül a négy márka más-más, speciális piaci szegmenshez kapcsolódott: DKW – motorkerékpárok és kisautók; Wanderer – középkategóriájú személyautók; Audi – a felső középkategória modelljei; Horch – a felsőkategória luxusautói. A fiatal vállalat ismertségének növelését célozva 1934-ben az autósport királykategóriájába, a Grand Prix futamok világába is belépett, s az elkövetkező évek során az Auto Union “Ezüstnyilai” számos győzelmet, bajnoki címet és világrekordot hódítottak el a nemzetközi versenypályákon.

Auto Union AG

Az Audi a négy egyesült cég technológiáinak ötvözésével hamarosan komoly sikereket ért el. Mindez azonban megszakadt a második világháború kitörésével. A polgári járművek gyártása csaknem teljesen megszűnt, a konszern haditermelésre állt át. Az utolsó Audi 1940 áprilisában hagyta el a gyárat, s egészen negyed évszázadon át nem is követte újabb.

A második világháború befejeztével, a szovjet megszállási övezetben fekvő Auto Union AG gyárait 1945-ben kisajátították, a berendezéseket leszerelték, a vállalatot pedig 1948-ban törölték a chemnitzi cégnyilvántartásból. Az Auto Union vezetésének számos tagja még a háború végén Bajorországba távozott, ahol 1945 végén Ingolstadt területén először egy Auto Union alkatrészeket forgalmazó lerakatot alapítottak. Ebből született meg 1949. szeptember 3-án az Auto Union GmbH formájában az új társaság, amely végül tovább örökítette a négykarikás járművek tradícióit.

Az újjáéledő vállalat azonban a kezdetekkor nem az Audi márkanevet vitte tovább, a háború utáni, nélkülözésekkel teli esztendők igényeihez ugyanis jobban illettek a DKW kétütemű motoros modelljei, az egyszerű felépítésű, robusztus és megbízható gépjárművek. A következő évek során aztán a vállalat többször is gazdát cserélt: miután 1958-ban a Daimler-Benz AG szerezte meg, 1965-től már a Volkswagen Konszern részeként működött tovább. Az Audi név ugyanebben az évben támadt fel ismét: a “Typ Audi” modell már négyütemű motorral, és intenzív reklámkampány kíséretében lépett a piacra. Az új sorozat sikerére jellemző, hogy bizonyos műszaki és megjelenésbeli fejlesztésekkel egészen 1972-ig gyártásban maradt.

Audi a háború után

A DKW-örökséggel teljes mértékben szakító első modell az Audi 100 formájában született meg, 1968 novemberében. A következő évben a márka anyacége újabb egyesülésen esett át, az így létrejövő Audi NSU Auto Union AG termékpalettája pedig több mint tíz modellsorozatot és számtalan, igen sokféle műszaki koncepciót ölelt fel. A szerteágazó tevékenység összefoglalására a társaság kifejező szlogent keresett, amelyre Hans Bauer, a marketingrészleg munkatársának ötlete adta meg a választ. Az 1971-ben megszületett “A haladás technikája” szlogen a mai napig az Audi küldetésfilozófiája.

Audi 100

A márka a hetvenes évek második felétől, Ferdinand Piëch irányítása alatt vált igazán innovatív autóvá. A “Piëch-korszak” során az Audi fokozatosan egyre magasabbra pozícionálva jelenhetett meg, 1976-ban az öthengeres motornak, 1979-ben a turbótechnikának és 1980-ban a quattro összkerékhajtásnak köszönhetően.

Audi Quattro

A vállalat neve 1985-ben Audi NSU Auto Union AG-ről AUDI AG-re változott. A vállalat és termékei azóta szerepelnek azonos néven, székhelye pedig visszaköltözött Ingolstadtba. Az Audi “szakmai életrajzát” ezután innovatív technikák egész sora kísérte: teljes egészében horganyzott karosszéria, a turbófeltöltésű benzinmotorok széles körű alkalmazása, közvetlen benzinbefecskendezés, illetve 8- és 12-hengeres motorokkal kínált luxusmodellek fémjelzik a márka elmúlt évtizedeinek történetét.

Audi design

Az Audi 1992-ben a magyar autótörténelemben is új fejezetet nyitott. A vállalat 180 lehetséges telephelyből Győrt választotta új motorgyártó-központjának, az itt létrehozott Audi Hungária Motor Kft. pedig azóta is az Audi-konszern csaknem teljes motorválasztékát gyártja. 1998-tól a győri egység az Audi egyik legfontosabb modelljének előállítója lett: ettől az évtől a hazai telephelyen folyik az Audi TT Coupék, illetve 1999-től a TT Roadster sportkocsik, 2007 novemberétől pedig az Audi A3 Cabriolet összeszerelése is.